'/%3E%3C/svg%3E){kind=small}
-
Continue reading →: A két dalnokAzt mesélik, hogy két szomszédos faluban, Hegyköz és Rétalja határán, élt egyszer két dalnok, akiknél nem volt híresebb egész vidéken, és akiknél nem volt egymásra haragosabb sem. Hegyköz a hegyoldalban feküdt, ahol a föld köves volt, de a levegő éles, és a népe állítólag ezért szeretett olyan zenét, amitől hevesen…
-
Continue reading →: A második árnyékElőször a lépcsőházi ablak alatt vettem észre, egy márciusi délután, amikor hazafelé mentem a könyvtárból, ahol tíz éve dolgozom kölcsönzési ügyintézőként. A nap alacsonyan állt, és az árnyékom hosszan nyúlt el előttem a kövezeten, úgy, ahogy mindig is, amikor hirtelen feltűnt, hogy a kontúrja nem egészen követi a mozgásomat. Amikor…
-
Continue reading →: A tánc, ami esőt hozottEgy faluban élt, nem is olyan régen, egy nép, akit Aranypataknak hívtak a saját völgyük után, amelyben egykor olyan tiszta, olyan csillogó patak folyt, hogy a nap sugarai aranyszínűre festették a kövek közt futó vizet. Azt mesélik, hogy ebben a faluban történt az a nyár, amiről ma is beszélnek, ha…
-
Continue reading →: Az ügyfélszolgálatA jégeső pontosan akkor kezdődött, amikor Lívia azt mondta: „igen”. Nem előtte, nem utána, hanem abban a féltizedmásodpercben, ami alatt a szó elhagyta a száját, mintha az ég maga is ezt a pillanatot várta volna arra, hogy minden addig felgyülemlett rosszindulatát egyszerre zúdítsa ránk a Szegedi Füvészkert rózsakertje fölött. A…
-
Continue reading →: A molnárlegény, aki becsapta a teletAzt mesélik, hogy réges-régen, amikor a tél még nem ismerte a határt, Malomszeg falujában élt egy molnárlegény, akit Balázsnak hívtak. Nem volt ő se különösebben erős, se különösebben szép, de volt benne valami, amit a falubeliek csak úgy hívtak: a motolla. Mert ahogy a malomkerék forog és forog, és sosem…
-
Continue reading →: A próbafülkeA Kárász utca és a Dömötör utca közötti szűk átjáróban jártam már vagy ezerszer, mindig ugyanazon a repedezett járdakövön csúsztam meg egy kicsit, ha esett, mindig ugyanannál a bezárt cipészműhelynél néztem be az elhomályosult kirakatba, hátha valaki végre elviszi onnan azt a három évtizede ott porosodó, kaptafákkal teli polcot. Harminchárom…
-
Continue reading →: A Hollók SzövetségeAzt mesélik, hogy Kővágáson egy család él, akiknek a háza mellett sosem lehet csendet találni, mert a tetőgerincen és az udvari öreg tölgyön mindig hollók ülnek, és ez nem átok, hanem áldás, bár a falu néha nehezen tudja megkülönböztetni a kettőt. Ez a család a Hollósy-ág, és a nevüket nem…
-
Continue reading →: Más ÜtembenA lé, ami Eszter poharában van, még mindig ott remeg a felszínén, pontosan ugyanolyan magasan, mint amikor letette, és én már vagy negyven perce nézem, hogyan nem csap ki belőle semmi, miközben ő elmondja, mi történt a munkahelyén aznap. A szavai között szünetek vannak, amiket ő egy pillanatnak érez, nekem…
-
Continue reading →: A váróteremA Heim Pál Gyermekkórház ortopédiai szakambulanciájának várója a második emeleten volt, egy hosszú, ablaktalan folyosó végén, ahol a falakat valamikor a kilencvenes években dzsungeltéma motívumokkal festették ki, és ahol az egyik zsiráf nyaka már annyira megkopott, hogy inkább egy elnyúzott sárga csíkra hasonlított, mint állatra. A székek fémből voltak, műanyag…
-
Continue reading →: A Bizalmasok HídjaAzt mesélik, hogy Rekettyésen van egy híd, amit senki nem hív a maga nevén, mert nincs is igazi neve, csak amit a falu adott neki: a Bizalmasok Hídja. Keskeny, régi, csúszós a palánkja esős időben, és sokan mondják, hogy korhadt is néhol, mert hallották, hogy megroggyan valaki lába alatt –…
AI-Generated Stories
AI-Generated Stories
We publish AI-generated stories inspired by real-life experiences, mysteries, legends, and the unknown. Any resemblance to real people, places, or events is purely coincidental.
Let’s connect
Join the fun!
Stay updated with our latest tutorials and ideas by joining our newsletter.